Pesthidegkút rövid története |
Vissza |
Az 1950. január 1-jén életbe lépett nagybudapest-törvény, új kerülethatárokat állapít meg. Ekkor csatolják Hidegkutat Budapest II. kerületéhez.
A monda és hagyomány szerint Hidegkút a nevét Mátyás királytól kapta, akinek Solymáron volt vadászkastélya. A király állítólag egy vadászat alkalmával nagyon megszomjazott, és amikor apródja odanyújtott neki az egykori Helter-hídnál egy vízzel teli serleget, a király felkiáltott: hidegkút! Ez a hagyomány azonban nem felel meg a valóságnak, mivel Hidegkutat már 1255-ben oklevél említi.
1240-ben a tatárok kifosztották és felégették Hidegkutat. IV. Béla a lerombolt területre Ausztriából és Németországból érkező telepeseket telepített be.
Hidegkútnak már 1260-ban saját temploma volt , ez a mai helyén állt. 1526-ban a győztes törökök valószinűleg Hidegkutat is elpusztították.
A rendszeres betelepítés az elnéptelenedett területen 1710-ben kezdődött. A római katolikus plébániatemplomot 1737-ben építették. Hidegkút plébániája és anyakönyve ekkor lett önálló.
Az 1900-as évektől a lakosság száma nagymértékben nőtt. A tulajdonképpeni falumag mellett külső települések jöttek létre. Erzsébettelep, Hársakalja, Remetekertváros, Széphalom, Szögliget, Várhegy, Máriaremete. Az ugrásszerű népességnövekedés következtében a lakosság összetétele is megváltozott. A statisztika 1900-ban még 88%-os német lakosságot mutat, míg 1930-ban ez az arány már csak 30%. A II. világháború után több mint 1300 hidegkúti svábot telepítettek ki Németországba. Legtöbbjük még ma is ott él családjával együtt.
Pesthidegkút történetéről többet olvashat a következő web-oldalakon: